Linkek

Bejegyzések

2010. december 6., hétfő

Küzdelem a rákkal fitoösztrogének segítségével

Állatokon és az élő szervezeten kívül (in vitro) végzett laboratóriumi vizsgálatok járványtani és kísérleti bizonyítékai azt sugallják, hogy az ember egészségében a fitoösztrogének védő szerepet játszhatnak. A fitoösztrogének növényi vegyületek, amelyek kötődnek az ösztrogén receptorokhoz és gyenge ösztrogén hatást mutatnak (ösztrogén a méh nyálkahártyájának a pete befogadására alkalmas előkészítését ciklusosan kiváltó hormon). Az érdeklődés a fitoösztrogének két fő csoportjára irányul, az izoflavonokra és a lignanokra. Felvetődött a fitoösztrogének lehetséges szerepe a szív- és érrendszeri betegségekben, a csontritkulásnál, a női változás korának tüneteiben, az emlő, a vastagbél és a prosztata rosszindulatú daganatainál. A fitoösztrogének szerepe a rák megelőzésében részben a hormonhatásuknak, de a sejtszaporodást gátló potenciáljuknak és oxidáció elleni (antioxidáns) aktivitásuknak is tulajdonítható.
A fitoösztrogének csoportjából főként a szójababban, szója termékekben és néhány más hüvelyes növényben található izoflavonokat tanulmányozták a legkiterjedtebben. A lignanok jelen vannak a legtöbb rostban gazdag élelmiszerben, és Európában a fitoösztrogének izoflavonoknál fontosabb forrásai lehetnek.
Ez az EU által támogatott FAIR projekt a különböző élelmiszerek fitoösztrogén tartalmának meghatározására, az ember anyagcseréjének változásaira, és vastagbél, az emlő és a prosztata szövetében kifejtett rákellenes hatásra terjed ki.
Különböző hüvelyesek, magvak, diófélék, italok (pl. sör, tea és kávé), gyümölcsök, bogyók és zöldségfélék fitoösztrogén tartalmát analizálják. Ez a projekt megerősítette, hogy a lenmag a lignanok leggazdagabb forrása, és hogy a rozsban van a teljes szemek közül a legnagyobb koncentráció. Jó fitoösztrogén forrásként azonosították a lóhere-, a napraforgó- és a szezámmagot is, és a diófélék (ideérve a földimogyorót is), a földieper és a tök alkalmas élelmiszerek az étrend fitoösztrogén tartalmának növelésére.
A már elfogyasztott fitoösztrogéneket a baktériumok a bélben lebontják. A projekt szemlélteti a fitoösztrogének lebontásának egyének közötti széles variációit és az étrend jelentős hatását erre a metabolizmusra. Ezeknek a lebontási változatoknak kapcsolatuk lehet a betegségek kockázatával, mert az eredeti vegyületeknek és a bakteriális lebontási termékeknek (metabolitoknak) eltérő a biológiai aktivitásuk.
A projekt egy kis emberi tanulmányban szemlélteti, hogy kilenc szelet friss rozskenyér napi fogyasztása két hétig nem csökkentette jelentősen a vér limfocitáinak (fehérvérsejtek egyik csoportja) genetikus károsodását és nem módosította a vérplazma antioxidáns aktivitását. azonban a rozs preventív potenciálját (de nem a szójáét) patkánykísérletekben megfigyelték. Tekintetbe véve mind a lignanokat a teljes szemben, mind a szója izoflavonokat, oki szerepükre következtetés nem vonható le, és valószínűleg az ezeket tartalmazó élelmiszerek más komponensei is közrejátszanak.
Ezeknek az eredményeknek további részletei és a projekt más szempontjai a koordinátortól szerezhetők meg.

Forrás:  
http://www.mete.mtesz.hu/ffe4/docs/ffe43301hp16.htm

Nincsenek megjegyzések: